Szegedi Tudományegyetem

Pszichiátriai Klinika

A neurodegeneratív betegségek csoportjába tartozó demenciák pontos etiopatomechanizmusa nem ismert, de kialakulásukban a környezeti és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. A genetikai tényezők esetében beszélhetünk determiszisztikus és rizikógénekről. A rizikógének befolyásolhatják a betegség kezdetét és annak lefolyását. Saját vizsgálataink alátámasztják az irodalmi adatokat, hogy az apolipoprotein E (ApoE) polimorfizmusban az ε4-es allél rizikó faktornak tekinthető az általunk vizsgált demenciákban (Acta Neurol. Scand. 1997, 95:56-59; 1998, 98:166-168; Psychiat. Hung. 2000, 15:60-65; Eur. Neuropsychopharmacol. 1999, 9:S322). Az α2-macroglobulin G/G genotípus Alzheimer demenciában (AD) gyakrabban fordul elő, mint a kontroll csoportban, de a különbség nem szignifikáns (Psychiat. Genet. 2002, 12:49-54; Eur. Neuropsychopharmacol. 2004, 14:S339-340). A NOS3 polimorfizmus vizsgálatban a Glu/Glu homozigóta genotípus előfordulási gyakorisága magasabb volt AD-ben, mint a kontroll csoportban. Az allélok megoszlásában nem találtunk különbséget a vizsgált csoportokban. AD-ben és Lewy-testes (LB) demenciában a Glu/Glu genotípus az ApoE ε4-es allélt hordozók körében sokkal magasabbnak bizonyult, mint a kontroll csoportban (Eur. Neuropsychopharmacol. 2001, 11:S317). Az ApoE promoter -419 polimorfizmusban sem a genotípusok, sem pedig az allélok gyakoriságában nem volt különbség a demens és a kontroll csoport között. Az ApoE ε4-es allél és az A/A genotípus százalékos gyakorisága szignifikánsan magasabb volt AD és LB-ben, mint a kontroll populációban (ACNP, 2002, p.188; Neurochem. Res. 2005, 30:591-596, Neurochem. Res. 2005, 30:591-596). Paraoxonáz (PON) 2 polimorfizmusban az S allél szignifikánsan nagyobb gyakorisággal fordult elő AD és vascularis demenciában (VD), mint a kontroll csoportban (Mol. Psychiat. 2002, 7:110-112). A PON1 codon 55 és 192 polimorfizmus estében nem találtunk különbséget sem az genotípus, sem pedig az allélgyakoriság megoszlásában a demens (AD, VD) és a kontroll csoport között (Eur. Neuropsychopharmacol. 2002, 12:S371-S372). A cathepsin D polimorfizmusban nem találtunk különbséget sem a genotípusok, sem az allélok előfordulási gyakoriságában (Neuropsychopharmacol. Hung. 2003, V/1:4-12). A koleszterin 24 hidroxiláz (CYP46) T/C polimorfizmus nem volt társítható az általunk vizsgált demenciákkal (Neurochem. Res. 2005, 30:943-948).

Ismert, hogy a dopamin rendszer fontos szerepet játszik a szkizofrénia patofiziológiájában. Ezért megvizsgáltuk, hogy a dopamin D3 receptor (DRD3) Ser9Gly polimorfizmus és a dopamin transporter (DAT) VNTR polimorfizmus milyen kapcsolatban áll az atípusos antipszichotikumokra adott terápiás válasszal. DRD3 esetében az S/S genotípus és az S allél gyakrabban fordult elő a terápiarezisztens populációban. DAT esetében nem találtunk összefüggést a genotípus és a terápiás válasz között ( Int. J. Neuropsychopharmacol. 2002, 5: S113, Am. J. Med. Genet. B Neuropsychiatr. Genet. 2004, 124:1-5). Szkizofréniás és kontroll csoportban megvizsgáltuk a dopamin D3 receptor polimorfizmus és a striatális procedurális tanulás közötti kapcsolatot. Azok a betegek, akiknek a genotípusa Ser9Ser volt, a feladat korai fázisában gyengébb teljesítményt nyújtottak, mint a Ser9Gly genotípussal rendelkezők. A feladat későbbi fázisában mindkét genotípussal rendelkezők szignifikánsabb jobb eredményeket mutattak, mint a korai szakaszban. Ezek a megfigyelések mindkét vizsgált csoportra vonatkoztak. Eredményeink azt mutatják, hogy a glicin (Gly) allélt hordozók striatális procedurális tanulása mindkét csoportban jobb (Behav. Neurosci. 2005, 119:687-693). Az agyi eredetű neurotrofikus factor (BDNF) C270T polimorfizmusban a C/T genotípus, valamint a C allél szignifikánsan gyakrabban fordult elő a szkizofréniás személyek csoportjában, mint a kontroll populációban. Ugyanakkor sem genotípus, sem pedig allél nem volt társítható a PANSS és GAF pontszámokkal (Schizophr. Res. 2003, 66:15-18).

A molekuláris genetika hozzáférhető vizsgálatai:

- Apolipoprotein E Dr. Juhász Anna
- Apolipoprotein E promoter -491 A/T
- Alfa-2 macroglobulin exon 24 Val-1000-Ile
- Paraoxonáz-2 codon 311 Cys/Ser
- Paraoxonáz codon 55 Met/Leu és codon 192 Cys/Ser
- Nitrogénoxid szintetáz codon 298 Glu/Asp
- Cathepsin D Ala/Val
- Dopamin D3 receptor exon 1 locus 311 Ser9Gly
- Dopamin transzporter-1 40 bp VTNR
- BDNF C270T
- BDNF Val66Met
- Lipoprotein lipáz Ser447Ter
- Foszfolipáz A BANI
- Alfa 7-acetilkolin receptor
- Katekol-O-metiltranszferáz (COMT)

A molekuláris genetika fejlesztés alatt álló témái:

- Apolipoprotein D -352 G/A
- Ciklooxigenáz 763 G/C
- Alfa 7-acetilkolin receptor

A genomika hozzáférhető vizsgálatai:

A genomika fejlesztés alatt álló témái:

<<vissza